KISKÁTÉ

A SEGÍTŐ BESZÉLGETÉS VEZETÉSÉHEZ

1.) Melyek  a segítő kapcsolat legfontosabb jellemzői?

1.     professzionális kapcsolat

2.     jól körülhatárolható keretei vannak

3.     a kliens által hozott témája van

4.     a segítő felelős a kapcsolat alakításáért

5.     a segítő saját személyiségével dolgozik

6.     jól követhető folyamat (kapcsolat felvétel-munkafázis-lezárás)

7.     alapvető jellemzője a non-direktivitás

8.     célja: a kliens én-képének befolyásolása

                9. a segítőt kötelezi a titoktartás szabálya

2.) Hogyan jöhet létre kapcsolat segítő és kliense között?

-elsősorban a professzionalitás érvényesül a klienssel való kapcsolat felvételben: a segítő saját hivatásának területéről választ klienst, ill. onnan adódnak a kliensek: tanítványok, szülők, gondozottak, szociálisan ellátott személyek, ügyfelek, stb.

-a segítő foglalkozású szakember nondirektív attitűdje, problémaérzékenysége folytán interaktív kapcsolatokkal létezik környezetében, így képes visszajelezni az észlelt magatartásváltozásokat, amelynek eredményeként segítő kapcsolat alakulhat ki: kollégákkal, lakókörnyezetben élőkkel, rendszeresen látogatott közösségek tagjaival, ismerőssel, stb.

-a kapcsolatba lépés formáját illetően:

         + a segítő létesít kapcsolatot

         + a leendő kliens keresi meg a segítőt

         + kolléga „küld” klienst

         + másik segítőtől érkezik felkérés

 + egyéb helyről (szociális szféra, valamilyen közösség) kap  

    felkérést a  segítő.

3.) Milyen szempontok szerint dolgozzon a segítő az első interjú során?

Az első interjúban két fontos teendője van a segítőnek:

         A.) a tényfeltárás: a segítő megismeri azt a témát, amit a kliens szeretne

               megérteni, feldolgozni

         B.) az elköteleződés: a klienstéma ismeretében a segítő és a kliens

               felvállalja a segítő kapcsolatot

A.) a tényfeltárás során:

a./ a segítő hagyja szabadon beszélni a klienst

b./ tájékozódjon a kliens problémájáról

c./ tartsa tiszteletben a kliens „rejtőzködését”

d./ foglalkozzon a „miért éppen most?”  kérdéssel

e./ tudja meg, hogy konkrétan miben kér segítséget a kliens

A tényfeltárás szakaszában figyeljen a segítő a kliens rejtett közléseire is, amelyek a kliens esetleges elégedetlenségét, másféle szándékát tükrözik:

         -késik, pontatlan

-lemondja a találkozást vagy szó nélkül elmarad

-jelzi más irányú elvárásait

-rosszabbodó állapotról számol be az ülések után

Célszerű ezeket a problémákat nyíltan megbeszélni, aminek következtében vagy

végleg elköteleződik a kliens  a segítő kapcsolat iránt, vagy megszakad a segítő kapcsolat.

B.) az elköteleződés folyamatában:

Inkompetencia esetén:

más mentálhigiénés/egyéb más segítség nyújtáshoz juttatja a személyt a

segítő

Kompetencia esetén:

- a segítő megfogalmazza kliens problémáit (manifeszt/látens)

- megtörténik a segítőt és klienst egyaránt elkötelező „szerződéskötés”

4.) Miben áll a kliens problémáinak megfogalmazása?

A kliens problémájának megfogalmazása azért fontos, mert a segítő ezek által tudja meghatározni a segítő kapcsolat tematikáját, a kliens én-kép befolyásolásának irányát, eszközeit:

§  manifeszt probléma: amivel a kliens megkereste a segítőt amiben  

                                            segítséget vár

§  látens probléma:

-a manifeszt tünetek megértését segítő szakmai ismeretek               

  (fejlődéslélektan, szociológia, rendszerszemlélet, stb.)    

  felhasználásával feltárja a segítő a kliens elakadásának lehetséges

  okait

        -meghatározása a kliens megértését szolgálja, ezt a klienssel 

            nem közöljük

5.) Mi a lényege és mi a menete a szerződéskötésnek a segítő kapcsolatban?

 A segítő kapcsolat professzionalitásának egyik mutatója az, ha mind a kliens, mind a segítő elköteleződik a segítő kapcsolat iránt. Az elköteleződés a segítő részéről a kapcsolat szakszerű vezetését, a kliens részéről a változás iránti felelősség vállalását fejezi ki.

Legtöbb esetben nem írásos, inkább a közös megállapodás alapján létrejött szóbeli megegyezés formáját ölti.

Tartalma:

1.) a segítő módszer jellemzőinek megismertetése a klienssel:

§  titoktartás

§  olyan beszélgetés sorozat, amelyben a segítő nem

szándékozik tanácsokat adni, hanem azzal segít, hogy

megérti, hozzásegíti a klienst egy biztonságos légkörben

ahhoz, hogy jobban megértse önmagát, világosabban lássa

helyzetét, s így megtalálja a problémája megoldását

§  azt várja a segítő a klienstől, hogy szabadon és nyíltan

beszéljen önmagáról, érzéseiről

2.) a segítő beszélgetés céljának, tartalmának megbeszélése:

§  a segítő fogalmazza meg  manifeszt probléma közelien

§  mindig pozitív terminusokban fogalmaz, építve a

                     kliensben rejlő önreprodukáló képességre

3.) a keretek egyeztetése

§  helyszín                       

§  egy ülés időtartama (45-60 perc)

§  a találkozások száma  

§  teendő esetleges akadályoztatás esetén, stb.

6.) Hogyan jelenik meg a kliens ellenállása a segítő kapcsolatban!

-a kliens cselekedetével és szavaival akadályozza önmagát és a segítőt, hogy tudatosulhassanak a segítő kapcsolatban a kliensben zajló eddig érthetetlen belső történések

-az ellenállás sosem a segítőnek szól, mindig a tudatosan kitűzött, de tudattalanul félt változásra vonatkozik, a segítő kapcsolat része, sokféle magatartásmódban jelenik meg

-az ellenállásnak kettős funkciója van: védelem az én irányában és akadály az önfeltárás elmélyülésében, a kapcsolat létrejöttében

7.) Mi a különbség az ellenállás és az elhárító mechanizmusok között?

Az elhárító mechanizmusok a kliensben zajló intrapszichés folyamatok, céljuk a kliens számára feszültséget, szorongást okozó érzelmek, képzetek, törekvések  elnyomása, csökkentése, ami legtöbbször tudattalanul történik.

Az ellenállás interperszonális folyamat, a segítő-kliens kapcsolatában keletkezik, abban oldható fel a bizalmi légkör elmélyítésével és a segítő kongruenciájával.

8.) Hogyan viszonyuljon a segítő az indulatáttétel jelentkezéséhez a segítő

      kapcsolatban?

-az indulatáttétel a kliens „egy jelentős másikhoz” fűződő érzésének, beállítódásának ismétlődése az itt és most helyzetben. Megjelenhet pozitív formában: idealizálás, negatív formában: harag, düh, agresszió és rivalizálásként

-a segítő kapcsolatban is megjelenhet, amikor nagyobb érzelmi töltésűvé válik a kapcsolat, mint ami a valóságos helyzetből adódna.  Nem a segítőnek szól, bár ő váltja ki. A segítő nem veszi fel a neki tulajdonított szerepet akár pozitív, akár negatív előjelű is az.

9.) Hogyan nyilvánulhat meg a kliens ellenállása a segítő kapcsolat során?

Metakommunikatív jelek:

       -zárt testtartás          

        -mimika

        -gesztikulálás/mozdulatlanság

        -fizikai távolság-közelség

        -hangszín, hangsúly, beszédtempó

        - stb.

 Verbális kifejeződés:

      -hallgatás, hosszú szünetek, vagy igen-nem válaszok

        -a beszédtéma tágítása, váltása, elterelése

        -érvelés, magyarázat

        -kérdések felsorakoztatása

        -állítások ismételgetése (pozitív és negatív tartalmúak)

        -indulatos megjegyzések

       -stb.

10.) Milyen módon oldhatja a segítő a kliens ellenállását?

§  elfogadóan meghallgatja a klienst

§  elismerését fejezi ki a kliens változtatási szándéka iránt

§  méltányolja a kliens nehéz helyzetét, félelmét, bizonytalanságát

§  kimondja azokat az érzéseket, amelyeket a kliens nonverbálisan kifejez, de nem tudja megnevezni

§  a beszélgetés során a kliens által kimondott fontos, de nem hangsúlyozott érzéseknek hangot ad

§  kongruens: ha elakad a kapcsolat, kimondja a kapcsolatra vonatkozó pillanatnyi érzéseit

Az elfogadó légkör segít az ellenállást oldani.

11.) Hogyan teremtheti meg a segítő a bizalmi légkört (miliőt) a segítő  

        kapcsolat folyamatában?

         -a kliens elakadására fókuszál /”szálfa-hasonlat/ és vele együtt igyekszik megtalálni annak lényegét

         -egyenrangú kapcsolatot tart fent a klienssel, amelyben a segítő a kapcsolatnak, a kliens saját életének szakértője

         -mindenkor a kliens van a központban, minden érte és a beleegyezésével történik

         -a beszélgetést nondirektív módon vezeti –ütemét, irányát, mélységét mindig a kliens pillanatnyi lelki teljesítő képessége szabja meg

         -metakommunikatív és nonverbális eszközökkel kifejezi a kliens fejlődési képességébe vetett hitét, támogatásáról, megtartásáról biztosítja

         -képes a klienssel való kapcsolatában a közelség-távolság megfelelő  szabályozására 

         -törekszik a kliens feltétel nélküli pozitív elismerésére

         -maximálisan működteti empatikus képességét                

 -hiteles

12.) Mi jellemzi a segítő kapcsolat munkafázisát?

  A segítő beszélgetés középső szakasza 3-8 találkozást ölel fel.

1.)  Minden találkozás az „itt és most”-ból építkezik.

2.)  A segítő nondirektív attitűdjével és a bizalmi légkör megteremtésével, fenntartásával segíti a klienst érzéseinek feltárásában.

    3.) A beszélgetések folyamatában mindenkor a kliens áll a központban ,

          minden a kliensről szól, átmenetileg sem ütheti ki helyéről sem a

          probléma, sem más személy.

4.)  A segítő minden találkozás után, a lehető legrövidebb időn belül, jegyzőkönyvet készít a beszélgetések dokumentálása, elemzése céljából.

    5.) A segítő észleli a kliens ellenállását és dolgozik vele.

6.) A segítő elmélyíti a bizalmi légkört:

-a kliense feltétel nélküli pozitív elfogadására való törekvésével

              -empátiás megértését folyamatosan visszajelzi kliensének (a  

                 megértések próbája) az által, hogy reflektál:

       az elmondott történetre

        a kliens kimondott érzéseire

        a kliens ki nem mondott érzéseire

              -hitelesen, teljes személyisével vesz részt a kapcsolatban

              -figyel a közelség-távolság szabályozására.

              -ösztönzi a kliens önfeltárását

7.) A kiegyensúlyozott kapcsolatvezetés érdekében a segítő folyamatos  

     önreflexiót végez az egyes találkozások között, melyben áttekinti a

     lezajlott beszélgetéseket:

8.)A segítő következetes: a közösen kialakított cél irányába vezeti a

     kapcsolatot; ugyanakkor rugalmas is: ha menet közben új szempontok

     vetődnek fel, szükség szerint és s klienssel egyeztetve módosít, vagy új

     szerződést köt.

9.)A segítő beszélgetés tematikájától függően változnak a segítő intervenciói

          és módszerei:

13.) Mit jelent a kliens empatikus megértése?

-az empátia a megértés egy formája, több mint egyszerűen a kliens szavainak megértése, a segítő kapcsolat, a miliö-teremtés legfontosabb eleme.

-az empátia azt jelenti, hogy a segítő képes  előítéletek nélkül, átmenetileg a kliens élményvilágában mozogni óvatosan, hogy megértse, hogy a kliens mit él át, mit érez, hogyan észleli saját viselkedését

-az empatikus megértés állapotában a segítő 

      -olyan csatornákat nyit meg magában, melyeken át a kliens eljuttathatja hozzá érzéseit

       -képes ráhangolódni a kliens legbensőbb világában végbemenő  

              -folyamatokra, az általa átélt élményekre és megfogalmazni a maga  

                számára anélkül, hogy elveszítené  saját énje különálló identitását

      -a szubjektív élményként jelentkező kísérleti megértéseit megosztja a

        klienssel -  ez a megértések próbája