„Nem mondhatom el senkinek,
elmondom, hát, mindenkinek.

...Elmondom én, elmondanám,
de béna a kezem és dadog a szám.
Elmondanám az út hová vezet.
Segítsetek hát! Nyújtsatok kezet!
Emeljetek fel szólni, látni, élni!
Itt lent a porban nem tudok beszélni.”

Sokszor, sokan vagyunk hasonló tehetetlen, méltatlan helyzetben, amikor látjuk, nem jól mennek a dolgok, sejtjük hogyan változtathatnánk, de egyedül vagyunk , környezetünk nem ért vagy nem akar érteni bennünket. Múlik az idő, és bennünket igazol. Ám addig sok illúziónk elvész.
Ha biztosabbak lettünk volna magunkban...
Ha szövetségesre találtunk volna...

Írd meg névvel vagy jeligésen segítő szakmád tapasztalatait, örömeidet, egyéni kezdeményezéseidet, csalódásaidat, kudarcaidat, hadd tanuljon mindenki belőle! 

balint.ria@freemail.hu