|
A segítő kapcsolat kiskátéja II. rész
Az előző cikk folytatása.
13.) Mit jelent a kliens empatikus megértése?
-az empátia a megértés egy formája, több mint egyszerűen a kliens szavainak megértése, a segítő kapcsolat, a miliö-teremtés legfontosabb eleme.
-az empátia azt jelenti, hogy a segítő képes előítéletek nélkül, átmenetileg a kliens élményvilágában mozogni óvatosan, hogy megértse, hogy a kliens mit él át, mit érez, hogyan észleli saját viselkedését
-az empatikus megértés állapotában a segítő
ˇ olyan csatornákat nyit meg magában, melyeken át a kliens eljuttathatja hozzá érzéseit
ˇ képes ráhangolódni a kliens legbensőbb világában végbemenő
folyamatokra, az általa átélt élményekre és megfogalmazni a maga
számára anélkül, hogy elveszítené saját énje különálló identitását
ˇ a szubjektív élményként jelentkező kísérleti megértéseit megosztja a
klienssel - ez a megértések próbája
14.) Milyen eszközökkel élhet a segítő a megértések próbája során?
-aktív figyelés /Ühüm... Értem... Igen.../
-a hallottak újrafogalmazása /Ha jól értem, úgy érzi, hogy…/
-a megértett belső élmények egy részét ragadja meg, az „itt és most”-tól
elvonatkoztatva /Mintha félne.../
-a vegetatív tünetek visszajelzése /Olyan elfúló a hangja.../
-hasonlatok, szimbólumok segítségével fejezi ki a kliens érzéseit, élményeit
/Olyan ez nekem amit átél, mintha…/
15.) Hogyan mélyítheti el a feltétel nélküli pozitív elismerés a bizalmi légkört?
-a feltétel nélküli pozitív elismerés az ember mindent átható és állandó igénye, melyet fejlődése során a szüleivel való bizalom teli kapcsolatában él át és ezzel alapozza meg önelfogadását
-a segítő akkor tud a kliens számára biztonságos, meleg légkör teremteni, ha képes őt értékítéletek, feltételek, konvenciók nélkül elfogadni
-a segítő úgy tudja a kliensnek kifejezni a feltétel nélküli pozitív elismerést, ha szabadságot ad neki az én-megnyilvánulásaiban – nem kell félnie ítélkezéstől, visszautasítástól
-a segítőnek szükséges kommunikálni a kliens felé érdeklődését, szimpátiáját, tiszteletét, gondoskodását, megbecsülését, szeretetét, rendíthetetlen hitét a kliens önértékelésének növekedésében
16.) Mi a kongruencia szerepe a segítő kapcsolatban?
-a kongruens segítő „valódi” – teljes személyiségével van benne a kapcsolatban, nem szerepet játszik, ezért képes elfogadni önmagát, mint „nyilvánvalóan tökéletlen egyént, aki nem tud mindig úgy viselkedni, ahogy szeretne” (C. Rogers)
-a hitelesség azt jelenti, hogy amit a segítő a kapcsolatban élményként vagy testi érzésként érez, azt tudatosítja magában és kész azt ki is fejezni a kliens számára. Így lesz összhangban a klienshez fűződő érzése és ennek kommunikálása
-a segítő hitelességét tapasztalva a kliens lassan maga is érzékennyé válik a belülről jövő érzései iránt, képes lesz önmaga elfogadására, mivel a segítőtől ezt mintaként kapja
17.) Hogyan írható le az önfeltárás folyamata?
-a segítő kapcsolatban az önfeltárás folyamata úgy írható le, mint tapasztalatok sorozata, amelynek során a kliens megtanulja önmagát elfogadni olyannak, amilyen ő valójában
-az önfeltárásban mindig a kliens önmagáról alkotott képe, azaz az önképe jelenik meg
-kibontakozásával a kliens képes átélni egyfelől énjének tudatos szintjét, másfelől tudattalan indítékait, így képessé válik megérteni attitűdjeit, viselkedését
18.) Mi segíti és mi akadályozza a kliens önfeltárását?
Segítő eszközök:
-
bizalmat, elfogadást, megértési szándékot sugárzó miliő
-
nondirektív attitűd
-
FNPE
-
empatikus megértés és annak visszajelzése
-
hitelesség
Gátló tényezők:
19.) Milyen élményeket él át a kliens az önfeltárás során?
-egyre nagyobb kedvet érez önmaga megismeréséhez
-korábban nem érzett (esetleg elfojtott) érzéseket, élményeket él
át, amelyek frusztrálhatják vagy energetizálhatják
-megtapasztalja az önmagára figyelés élményét
-lassanként megtanulja kimondani érzéseit
-megtapasztalja, hogy sokféleképpen differenciált személyiség
-átéli, hogy különféle működései vannak - akár ugyanabban a helyzetben
-felismeri az élmények értelmezésében rejlő személyes felelősségét
20.) Milyen szintjei vannak az önfeltárásnak?
Alacsony szintű én-közlés:
-a kliens személyesen nem vesz részt abban, amit előad, külső
eseményekről, személyekről beszél, de én-vonatkozások nélkül
- esetleg saját viselkedéséről is beszél, de úgy, mint egy kívülálló
megfigyelő
Közepes szintű én-közlés:
-a kliens spontánul, védekező-elhárító magatartás nélkül beszél
önmagáról
-belső élményeivel árnyaltan foglalkozik
Magas szintű én-közlés:
-a kliensben -nyíltan vagy rejtetten- megfogalmazódik egy új felismerés
-hirtelen rádöbben valamire = "aha-élmény"
21.) Miért fontos a kliens én-képének (önértékelésének, önelfogadásának) befolyásolása a segítő kapcsolatban?
A nehéz élethelyzetben levő kliens önértékelése alacsony szintű, ezért tehetetlennek, behatároltnak, értéktelennek éli meg önmagát. Ha sikerül reális szintre hozni önértékelését énképe kiteljesítésével, akkor képes lesz önmaga túljutni elakadásain. (A keresztbe fordult szálfa elmozdul.)
A segítőnek ismernie kell az önértékelést befolyásoló tényezőket:
-a szülői elfogadás
-a testi adottságok
-a kognitív készségek
-a szociális környezettel való kapcsolat
A segítő az egészséges önértékelés jellemzőinek felhasználásával dolgozik, amik a következők:
-a pozitív énkép
-az egyén ismeri saját értékeit
-tisztában van korlátaival, határaival
-hatékonynak, szabadnak, magabiztosnak, saját sorsa irányítójának érzi magát.
22.) Hogyan történjen a segítő kapcsolat lezárása?
Mindig a lezárással fejeződik be a segítő kapcsolat, ezzel jelezzük a közös munka végét, eredményeit.
A segítő teendői a zárással, búcsúval kapcsolatban:
1.) készítse elő a mindkét fél számára nehéz búcsút:
-jelezze a kliensnek a zárás közeledtét egy-két találkozással
korábban
-kérje kliensétől, hogy összegezze tapasztalatait, élményeit
2.) készítsen összegzést a lezajlott közös munkáról: tekintse át
kliense én-kép változásának alakulását és ossza meg azt kliensével is
3.) számoljon az elszakadás, búcsú érzéseinek megjelenésével
(harag, fájdalom, „állapot rosszabbodás”, stb.) és dolgozzon vele
4.) jelezze a segítő a kliensnek: ha ismét nehéz helyzetbe kerülne, élhet egy segítő kapcsolat lehetőségével
5.) Ha a kliens a segítő beszélgetés lezárása előtt kilép a kapcsolatból,kollegiális konzultáció vagy szupervízió igénybe vétele ajánlatos.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
