1993-97 között robbanásszerűen tört be a tudományos ismeretterjesztés világába Daniel Goleman újságíró bestsellere az „Érzelmi intelligencia”, amiben úgy tüntették fel ezt az újonnan felfedezett jelenséget, mint olyan sajátosságot, ami a legjobban előrejelzi az életbeli sikerességet, ami szinte mindenki számára hozzáférhető, és hasonlít a „jellem” fogalmához.  

1998-tól elkezdődött az érzelmi intelligencia témájának kutatása, tudományos elméletének kidolgozása. Ez a folyamat mind a mai napig tart. Az a megtévesztő és zavarba ejtő e téma kapcsán, hogy egyszerre jelenik meg és gyakran összeütközik a népszerű és a tudományos aspektusa, ami miatt az érzelmi intelligencia fogalma kissé káoszossá vált, ezért elindult tudományos kutatása, a fogalom pontosítása.

Mit nevezünk intelligenciának?

    Az intelligencia a szimbólumok észlelésének, megértésének és használatának képességét jelenti, vagyis az absztrakt gondolkodást. Többféle formája van, például a verbális intelligencia a szavak megértésének és használatának a képességét jelenti.

    Hogyan határozta meg az érzelmi intelligencia fogalmát Mayer és Salowey?

 „Az érzelmi intelligencia az a képesség, hogy felismerjük az érzelmek jelentését és kapcsolatait, valamint gondolkodjunk, és problémákat oldjunk meg mindezek alapján. Az érzelmi intelligencia szerepet játszik az érzelmek észlelésében, az érzelmekhez kapcsolódó érzések asszimilálásában, valamint az érzelmek által hordozott információ megértésében és az érzelmek kezelésében.”

    Góleman vegyes definíciónak nevezett, népszerű megfogalmazásában a személy tulajdonságainak és képességeinek olyan skálájával írja le az érzelmi intelligencia fogalmát, amelyek működtetése során kiemelt szerepe lehet az érzelmi intelligenciának:

1.)Az én-tudatosság területén alkalmazva érzelmi tudatosságot és   

   magabiztosságot eredményez.

2.) Az önszabályozás területén alkalmazva megnő az önkontroll, a

   megbízhatóság és az újítási képesség.

3.) A motiváció területére bevonva nagyobb lesz a

   teljesítménymotiváció, a kezdeményezőkedv és az optimizmus.

4.)  Az empatikus képességet is jelentősen növeli a mások megértése

   és a politikai tudatosság vonatkozásában.

5.) A társas képességek növelését is szolgálhatja, ami által nő a

   befolyásoló, a konfliktuskezelő és csapatmunka képesség.

     A pszichológia képesség elmélete szempontjából is megvizsgálta Mayer és Salowey az érzelmi intelligencia fogalmát. E szerint négy területre osztható az érzelmi intelligencia:

1.) Terület: az érzelmek észlelésének és kifejezésének képességebeleértve  magunk, és mások érzelmeinek pontos értékelését.

2.)       Terület: a gondolkodás serkentésének képessége az érzelmek felhasználásával beleértve az érzelmek pontos társítását más érzékletekhez, és a gondolkodás minőségének javítását az érzelmek terén.

3.)         Terület: az érzelmek megértése, ami magában foglalja az érzelmek részekre bontásának és elemzésének képességét, egy-egy érzés lehetséges átalakulásának megértését, valamint a társas helyzetekben megnyilvánuló bonyolult érzések megértését.

4.)             Terület: az érzelmek kezelése, ami azt a képességünket foglalja magában, hogy bánni tudjunk a saját érzelmeinkkel és s a másokéival is.